Csendes minden hétköznap délelőtt a londoni Southwark Council CCTV megfigyelőközpontjában, amikor meglátogatom.
A monitorok tucatjai jelenítenek meg nagyrészt hétköznapi tevékenységeket – a parkban bicikliző, buszra váró, üzletekbe be- és kimenő embereket.
A menedzser itt Sarah Pope, és kétségtelen, hogy nagyon büszke a munkájára.Ami igazán elégedetté teszi, az az, hogy „egy gyanúsított első pillantása… ami aztán a megfelelő irányba terelheti a rendőrségi nyomozást” – mondja.
A Southwark bemutatja, hogyan használják a CCTV kamerákat – amelyek teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Királyság magatartási kódexének – a bűnözők elfogására és az emberek biztonságának megőrzésére.Az ilyen megfigyelőrendszereknek azonban világszerte vannak kritikusai – olyan emberek, akik a magánélet elvesztése és a polgári szabadságjogok megsértése miatt panaszkodnak.
A CCTV kamerák és arcfelismerő technológiák gyártása virágzó iparág, amely kielégíthetetlennek tűnő étvágyat táplál.Csak az Egyesült Királyságban 11 emberre jut egy CCTV kamera.
Steven Feldstein, az amerikai agytröszt munkatársa szerint minden legalább 250 000 lakosú ország valamilyen mesterséges intelligencia-felügyeleti rendszert használ állampolgárai megfigyelésére.Carnegie.És Kína uralja ezt a piacot – amely az ágazat globális bevételének 45%-át adja.
A kínai cégek, mint például a Hikvision, a Megvii vagy a Dahua, nem biztos, hogy ismertek, de termékeiket egy közeli utcában telepíthetik.
„Néhány autokratikus kormány – például Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia – kihasználja az AI-technológiát tömeges megfigyelési célokra”Feldstein úr a Carnegie-nek írt cikkében ír.
„Más kormányok, amelyek rossz emberi jogi múlttal rendelkeznek, korlátozottabb módon használják ki az MI-felügyeletet az elnyomás erősítésére.Ennek ellenére minden politikai kontextusban fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos politikai célok elérése érdekében jogtalanul használják ki a mesterséges intelligencia felügyeleti technológiáját.”
Ecuador országos megfigyelőrendszert rendelt Kínától
Az egyik hely, amely érdekes betekintést nyújt abba, hogy Kína miként vált gyorsan megfigyelő nagyhatalommá, az Ecuador.A dél-amerikai ország egy teljes nemzeti videomegfigyelő rendszert vásárolt Kínától, benne 4300 kamerával.
„Természetesen egy olyan országnak, mint Ecuador, nem feltétlenül lenne pénze fizetni egy ilyen rendszerért” – mondja Melissa Chan újságíró, aki Ecuadorból számolt be, és Kína nemzetközi befolyására szakosodott.Korábban Kínából jelentkezett, de néhány évvel ezelőtt magyarázat nélkül kirúgták az országból.
„A kínaiak egy kínai bankkal érkeztek, készen arra, hogy kölcsönt adjanak nekik.Ez valóban segít kikövezni az utat.Úgy tudom, hogy Ecuador olajat ígért ezekre a kölcsönökre, ha nem tudná visszafizetni.Azt mondja, a kínai Quito-i nagykövetség katonai attaséja is részt vett az ügyben.
Az egyik módja annak, hogy a kérdést nem egyszerűen a megfigyelési technológiára összpontosítjuk, hanem „a tekintélyelvűség exportjára” – mondja, hozzátéve, hogy „egyesek azzal érvelnek, hogy a kínaiak sokkal kevésbé diszkriminatívak abban a tekintetben, hogy mely kormányokkal hajlandóak együttműködni”.
Az Egyesült Államok számára nem az export aggaszt, hanem az, hogy ezt a technológiát hogyan használják kínai földön.Októberben az Egyesült Államok feketelistára helyezett kínai mesterséges intelligencia-cégek egy csoportját az ujgur muszlimok elleni állítólagos emberi jogi visszaélések miatt az ország északnyugati részén található Hszincsiang régióban.
Kína legnagyobb CCTV gyártója, a Hikvision egyike volt annak a 28 cégnek, amelyet az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumához adtak.Entitáslista, ami korlátozza az Egyesült Államok vállalataival való üzleti tevékenységét.Tehát hogyan érinti ez a cég üzletét?
A Hikvision azt állítja, hogy az év elején emberi jogi szakértőt és Pierre-Richard Prospert bízta meg az Egyesült Államok korábbi nagykövetével, hogy tanácsot adjon az emberi jogok betartásával kapcsolatban.
A cégek hozzáteszik, hogy „a Hikvision megbüntetése ezen kötelezettségvállalások ellenére elriasztja a globális vállalatokat az amerikai kormánnyal való kommunikációtól, sérti a Hikvision amerikai üzleti partnereit, és negatív hatással lesz az Egyesült Államok gazdaságára”.
Olivia Zhang, a kínai Caixin üzleti és pénzügyi médiacég amerikai tudósítója úgy véli, hogy a listán szereplők egy részével rövid távú problémák adódhatnak, mivel a fő mikrochip, amelyet használtak, az amerikai Nvidia informatikai cégtől származott, „amit nehéz lenne pótolni”.
Azt mondja, hogy „eddig a Kongresszusból vagy az Egyesült Államok végrehajtó hatalmából senki sem kínált kemény bizonyítékot” a feketelistára való felvételre.Hozzáteszi, hogy a kínai gyártók úgy vélik, hogy az emberi jogi indoklás csak ürügy, „a valódi szándék csupán Kína vezető technológiai cégeinek leküzdése”.
Míg a kínai megfigyelő gyártók eloszlatják a kisebbségek otthoni üldözésében való részvételükkel kapcsolatos kritikákat, bevételeik tavaly 13%-kal nőttek.
Ez a növekedés az olyan technológiák használatában, mint az arcfelismerés, nagy kihívást jelent még a fejlett demokráciák számára is.Tony Porter, az angliai és walesi térfigyelő kamerák biztos feladata annak biztosítása, hogy az Egyesült Királyságban jogszerűen használják fel.
Gyakorlati szinten sok aggodalma van a használatával kapcsolatban, különösen azért, mert fő célja az, hogy széleskörű lakossági támogatást szerezzen neki.
„Ez a technológia figyelőlistával szemben működik – mondja –, tehát ha az arcfelismerés azonosít valakit a figyelőlistáról, akkor egyezés jön létre, és beavatkozás következik.
Megkérdőjelezi, hogy ki kerül a figyelőlistára, és ki irányítja azt.„Ha a magánszektor üzemelteti a technológiát, kié az – a rendőrség vagy a magánszektor?Túl sok az elmosódott vonal.”
Melissa Chan azzal érvel, hogy ezeknek az aggodalmaknak van némi igazolása, különösen a kínai gyártású rendszerek tekintetében.Kínában azt mondja, hogy jogilag „a kormánynak és a tisztviselőknek van végső szó.Ha valóban hozzá akarnak férni az információkhoz, akkor ezeket az információkat magáncégeknek kell átadniuk.”
Nyilvánvaló, hogy Kína valóban stratégiai prioritásai közé sorolta ezt az iparágat, és államát fektette fejlesztése és előmozdítása mögé.
A Carnegie-nél Steven Feldstein úgy véli, hogy van néhány oka annak, hogy a mesterséges intelligencia és a megfigyelés olyan fontos Peking számára.Néhányan a Kínai Kommunista Párt hosszú életével és fenntarthatóságával kapcsolatos „mélyen gyökerező bizonytalansághoz” kapcsolódnak.
„Az egyik módja annak, hogy megpróbáljuk biztosítani a folyamatos politikai túlélést, az, hogy technológiát keresünk az elnyomó politikák végrehajtásához, és elnyomjuk a lakosságot abban, hogy olyan dolgokat fejezzen ki, amelyek kihívást jelentenének a kínai állam számára” – mondja.
Mégis tágabb összefüggésben Peking és sok más ország úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia a katonai fölény kulcsa lesz, mondja.Kína számára „az AI-ba való befektetés egy módja annak, hogy biztosítsa és megőrizze dominanciáját és erejét a jövőben”.
Feladás időpontja: 2022. május 07